📜 Elfeledett utak mentén: Zöcsketelep titkai a Zselic szívében
Gondolkoztál már azon, hány elfeledett történetet őriznek a Zselic lankái? Nemrég egy izgalmas kutatásba kezdtem, hogy feltárjam egy apró, de annál érdekesebb település, Zöcsketelep (vagy régi nevén Sitska/Zitska) múltját. A fellelhető adatokból összeállt egy kép egy egykor virágzó közösségről, amely mára szinte teljesen beleolvadt a tájba.
1. A név kötelez: Személynévtől a pusztáig
Zöcsketelep a Szigetvár és Kaposvár közötti országút mentén, az Almás-patak völgyében fekszik, körülbelül 125 méteres tengerszint feletti magasságban. Kevesen tudják, de a neve már egy 1275-ös oklevélben felbukkan Zechke alakban, ami egy régi magyar személynévre vezethető vissza. Érdekesség, hogy a betelepülő németek a település neve elé gyakran névelőt tettek, ami arra utal, hogy eredetileg „pusztaként” tekintettek rá.
2. A gazdasági motor: Malom, csárda és homokbánya
A település életét évszázadokon át két fontos épület határozta meg:
- A zöcskei malom: Első írásos említése a török hódoltság után 1761-ből származik, egy keresztelési anyakönyvi bejegyzés kapcsán.
- A zöcskei csárda: 1784-ben a térképek még csak ezt az egy épületet jelölték a település helyén. Ismert üzemeltetője Vittinc Mátyás volt 1833-ban, aki az uradalom kocsmárosaként és pintéreként (kádáraként) dolgozott.
- A bányák: A település határában működött a zöcskei új és régi homokbánya, amely a környék építkezéseit szolgálta ki durva homokkal.
3. Egy nevezetes jogvita és a lakók
A település jelentős növekedése 1814 és 1828 között történt, amikor német telepesek érkeztek. Ekkoriban zajlott egy emlékezetes per is: az „új lakosok” nem akarták kifizetni a szulimányi tanítót, arra hivatkozva, hogy az uraságtól kapott adómentességük erre is vonatkozik. A hatóságok azonban végül fizetésre kötelezték őket.
A feljegyzések megőrizték néhány korai lakó nevét is: ifj. Fray Jakab (1822), Sopf György (1837) és Augustoli Henrik (1839), aki kisházasként élt a telepen.
4. Demográfiai pillanatkép (1930)
Hogy milyen volt az élet Zöcskén a két világháború között? Az 1930-as statisztikák sokat mesélnek:
- A település ekkor 21 házból állt, és pontosan 96-an lakták (46 férfi és 50 nő).
- Az anyanyelvi megoszlás szerint 74 német és 22 magyar lakott itt, de a többség, összesen 89 fő beszélt magyarul.
- Vallásukat tekintve szinte egységesen római katolikusok voltak (89 fő), és 69-en tudtak írni és olvasni.
5. Rejtélyek a föld alatt: A Puszta-dombi leletek
Zöcsketelep déli részén, a Puszta-dombon a múlt szó szerint a felszínre bukkan. Útépítés közben munkagépek egy török hódoltság előtti temetőt dúltak szét. A helyiek körében élt a legenda, hogy ez egy „török temető”, de a talált apró, kék zománcos keresztek és Árpád-kori kerámiatöredékek bebizonyították: sokkal régebbi, középkori emlékekről van szó.
Mi lett Zöcsketelep sorsa?
A település közigazgatási helyzete 1959-ben rendeződött véglegesen, amikor a 107 lakosúra duzzadt telepet hivatalosan is Szentlászlóhoz csatolták. Ma már csak a régi térképek, az Almás-patak csobogása és a megmaradt dűlőnevek emlékeztetnek erre az egykor önálló kis világra.
